Tisztelt Érdeklődők!

Azért ezt a megszólítást használom, és nem a megszokott „tagjaink”, vagy az „FHSZ tagok”-at, mert hála Istennek sokan mások is nézik honlapunkat, olvassák híreinket.

Röviden szeretném elmesélni mindenkinek a HÉV Üzemi Tanács Választási Bizottságában szerzett tapasztalatai-
mat, "élményeimet".

Amikor 2011. elején Mihály Krisztián FHSZ elnök arra kért, hogy vállaljam el ezt a feladatot, nem értettem, miért feltételez másokról olyanokat, amikre próbált felkészíteni, amikre felhívta a figyelmem. Akiket a Választási Bizottságban megismertem, mind szimpatikus, szegről-végről munkatárs. Persze elég hamar jöttek a meglepetések. Rögtön az első ülésen. Akkor még nem tiltakoztam, nem elleneztem, hogy az elnököt nem választjuk, hanem haveri, ismerősi kijelölés alapján lett elnök. Nem tiltakoztam, mert számomra nem volt jelentősége, és nem elleneztem, mert nem volt rá okom. Amikor e-mail-ben megkaptam az emlékeztetőt az első ülésről, szóvá tettem, hogy egyes emberek, akik ott voltak, nem szerepelnek a jelenlévők között, aki nem volt ott, az igen. Az elnök elintézte annyival, hogy ez az egész nem is érdekes, nincs jelentősége, csak egy emlékeztető.

A második ülésen (szeptember 14.) már kibújt a szög a zsákból, és megértettem mindazt, amit Krisztián előre vetített. Amikor megkaptuk a szavazatszedőknek delegáltak névsorát, feltűnt, hogy ahol 4 szavazatszedő szerepel, ott minden esetben a 4. helyen van az FHSZ jelöltje. Mivel csak 3 szavazatszedő kell egy választási körzetbe, az elnök gyorsan elintézte (volna) annyival, hogy „legyen az első 3”. Na itt szakadt el nálam a cérna, és elég parázs vita alakult ki. Természetesen nem értettem egyet vele, hiszen a 3 helyre a 3 szakszervezet jelöltjét nagyon egyszerűen ki lehetett volna választani: minden szakszervezet jelöl egyet. Én ezt szerettem volna elérni. Senki nem támogatott, vigyorogva „szavaztak”, miután a képembe vágták, hogy „mi vagyunk többen”. Hangsúlyozni szeretném: nem a másik 2 szakszervezet jelöltjeivel volt gondom, hiszen nem is ismerem őket! Számomra elfogadhatatlan az eljárás, a hozzáállás volt. Előre megfontoltan úgy alakították a szavazatszedőket tartalmazó listát, hogy tudták, ha nekem nem tetszik, nem tehetek semmit, mert négyen vannak ellenem a szavazáskor. Így is lett, esélyem sem volt változtatni. Ez a 8 körzetből 4 esetében érint minket, a többi 4 eleve 3 nevet tartalmazott.

Összegezve: nevekről, helyekről beszélek, és tartok tőle, hogy nem mindenki érti, mire gondolok. Egy Választási Bizottság, aminek függetlennek, pártatlannak kellene lennie, megadva (legalább látszólag) az egyenlő esélyt mindenkinek, úgy dolgozik, hogy megbundázza a szavazást, és a demokráciát még csak hírből sem ismeri. Egy maroknyi, 5 fős csapat nem tud együtt dolgozni, mert egyesek sunyi, alattomos módon akadályozzák, lehetetlenné teszik a másik munkáját, egy olyan személyét és szervezetét, aki becsületes, korrekt módon igyekezett a feladatát ellátni. Nem beszélve arról, hogy ők egy szakszervezetet képviselnek! Elgondolkodtató. Ezek után hogyan bízhatunk meg bennük, hogyan várhatjuk el tőlük, hogy nagyobb horderejű ügyekben (pl. megmozdulások, tüntetések) együttműködnek velünk, vagy másokkal? Én nem ehhez vagyok szokva sem munkatársaim, sem az FHSZ körében, és nagyon nehezen veszi be a gyomrom.

Nehéz feladat lesz továbbra is velük dolgoznom.

Katona Péter, FHSZ, HÉV ÜT VB.