Tisztelt Gelencsér Úr!

Megkeresésére – a pénztárakban és ügyfélközpontokban dolgozó munkatársak részére védőszemüvegre való jogosultság kezdeményezése ügyében – az alábbiakról tájékoztatom:
2013. októberében - a jegy-és bérletpénztárosok üzemorvosi alkalmassági vizsgálatra küldés kapcsán – már vizsgáltuk, hogy pénztárosi tevékenység megfelel-e az 50/1999.(XI.3.) EüM rendelet 1.§ (1). bekezdésben leírtaknak (”… képernyős munkakör: olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is,…”), továbbá a hatályos 46/2012. Munkavédelmi szabályzatban foglaltak szerint a képernyős munkakörre vonatkozó előírásoknak.

Felmérés készült az egyik legnagyobb forgalmú pénztárban a monitor használatát illetően, amely alapján megállapítottuk, hogy a legnagyobb forgalmú pénztárak esetében sem éri el a képernyő használat a napi négy órát, ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy a jegy- és bérletpénztárosi munka nem felel meg a képernyős munkakörben leírt kritériumoknak.

A részletes eredmények az alábbiak voltak:

• Az eredmények azt mutatják, hogy félóránként 212 másodpercet nézik, illetve használják a monitort a pénztárosok, azaz óránként átlagban 7 percet használják a képernyőt a munkavégzésükhöz. Ez közvetlenül a munkavégzéshez kapcsolódó adat, nem számol a munkautasítások elolvasásával, ill. egyéb munka kezdéshez, végzéshez kapcsolódó képernyő előtti tevékenységgel.
• Egyéb munkavégzéshez kapcsolódó: műszak kezdéskor max. 2-3 perc a belépés, műszak záráskor max. 5 percet vesz igénybe a zárási folyamat. (műszakonként max. 8 perc)
• Utasítások olvasása változó, az utasítások megjelenésének függvénye, havi szinten max. 30 perc.
• A helyben nyomtatás bevezetése a pénztári rendszer képernyő-használatát - a bérletekre történő igazolványszám felvitele miatt – kismértékben növelte.
• Egy nagyobb forgalmú pénztár csúcsidőben történő kiszolgálását vizsgálva (félóránként 25-30 utas kiszolgálása), feltételezve, hogy mindenki bérletet vesz 7-9 perccel növeli meg félóránként a képernyő használatát – óránként 14-18 perc.
• Fentiek alapján a korábbi óránkénti 7 perc + 14-18 perc, max 21-25 percet jelentene, azaz még szélsőséges esetben sem érné el a 30 perces határt óránként a képernyős nézés határa, mivel ugye azt feltételeztük, hogy csak bérletet vesznek, de ez nem igaz a pénztárainkra.

Tehát a gyakorlatban az óránkénti 20 percet sem fogja elérni az esetek 99%-ában. A HR területtel közös álláspontunk, hogy természetesen nyitottak vagyunk arra, hogy az érdekképviselet és a munkavédelmi szakterület képviselőivel közösen egy újabb mérést végezzünk el a képernyő használatának időtartamát illetően.

Kérem tájékoztatásom elfogadását és amennyiben élnek egy „közös mérés” lehetőségével, kérném szíves visszajelzését, hogy az érintett területek bevonásával annak időpontját kijelöljük.

Üdvözlettel: Fajcsák Lajos divízióvezető-helyettes, Tömegközlekedési Divízió, BKK.