Kedves Kollégák!

Az ülést Schumacher Ferenc elnök nyitotta meg. Köszöntötte elnöktársait, majd tájékoztatta az elnökséget arról, hogy az ülésről hangfelvétel készül, az emlékeztetőt Banya Ildikó készíti. Az ülésre a meghívó kiment, melyben 2 napirendi pontot jelöltünk meg.

1. napirendi pont: beszámoló az előző elnökségi ülés óta elvégzett feladatokról.

Schumacher Ferenc kérte elnöktársait, hogy számoljanak be a 2014. évi bérmegállapodás végrehajtása, a tavalyi bérmaradvány felosztása, valamint a jubileumi, és balesetmentes elismerések kifizetésével kapcsolatos tapasztalataikról.
Kukor Gyula elmondta, hogy a bérfejlesztésről még nem kapott konkrét visszajelzéseket, erről majd a későbbiek folyamán tud nyilatkozni. A jubileumi jutalommal kapcsolatban elmondta, hogy a villamosnál minden érintett megkapta a 100 %-os összeget. Pénteken tartották a Törzsgárda ünnepséget, ami nagyon jól sikerült, örültek neki a dolgozók. Úgy tudja, hogy a metró területén ki lett zárva valaki a jubileumi jutalomból.
Wittinger Zoltán elmondta, hogy náluk a 43 Ft-ot minden dolgozó megkapta, az ezen felüli összeg a munkáltatóval egyeztetve szétosztásra került. Az irányelvekben megállapodott a munkáltatóval, 43 Ft-tól 60 Ft-ig terjedt a bérfelzárkóztatás, ezek sávosan lettek felosztva az eltöltött évek alapján. Akik lemaradtak a többiek bérétől, azok kaptak. Egyelőre még nem érkezett ezzel kapcsolatban visszajelzés. A bérmegtakarítás szétosztását nem tartja túl sikeresnek, és az ezzel kapcsolatos kommunikációt sem. Információi szerint Cinkotán az ÜT 4 ember jubileumi jutalmát nem támogatta 100 %-osan.
Gerzsenyi Csaba azzal folytatta, hogy náluk is érkezett egy-két negatív visszajelzés, de erről majd a következő elnökségi ülésen szeretne nyilatkozni.
Markó Miklós is vár még visszajelzéseket a bérfejlesztéssel kapcsolatban, később tud nyilatkozni. A bérmegtakarítás felosztása náluk sem okozott osztatlan sikert. Tud olyan tagról, aki visszautalta a cégnek az összeget, annyira sértőnek tartotta azt. Úgy tudja, hogy a jubileumi jutalmat mindenkinek 100 %-ban kifizették.
Csímár Pálné területén a bérfejlesztés a megállapodásnak megfelelően történt, de vannak elégedetlenségek, nem mindenhol érvényesült a felzárkóztatás. A bérmegtakarítás náluk sem volt túl sikeres. A jubileumi jutalmat mindenkinek 100 %-ban kifizették. Véleménye szerint utána kellene nézni, hogy a bérmegtakarítás felosztása milyen formában és hogy lett végrehajtva.
Gelencsér László elmondta, hogy a jubileumi jutalomról nincs túl sok információja, ha szükséges később be tudja szerezni. A bérfelosztásról semmivel sem jött több vagy kevesebb észrevétel, mint tavaly, amikor fejkvóta szerint lett szétosztva. Az év végi megtakarítás erősen elgondolkodtató, ma már úgy látja, hogy talán felesleges harcot vívtak ezért az összegért, mert nem hozott olyan hozadékot, amit ettől remélhettek volna, nem csak anyagi, hanem erkölcsi értelemben sem.
Gólián Zsolt azzal folytatta, hogy náluk a bérmaradvány felosztásáról különösebb visszajelzés nem jött, nem hallott kirívó összegekről sem és olyanról sem, hogy valaki nagyon méltánytalannak tartotta volna a kapott összeget, igaz ő előzőleg már felkészítette az embereket a várható összegekre. A bérfejlesztésnél a műszaki- és szellemi állománynál volt bérfelzárkóztatás és differenciálás, a járművezetőknél egységes 45 Ft-os bérfejlesztés volt, itt nem volt felzárkóztatás. Negatív hang nem jött a bérfejlesztésről. Kelenföldön mindenki megkapta, mind a jubileumi elismerésért, mind a balesetmentes közlekedésérét járó összeget 100 %-osan.
Tiszperger Attila a bérfejlesztéssel kezdte, mely Óbudán az előírtaknak megfelelően zajlott le. Járművezetőknél mindenki egységesen megkapta a 43 Ft-ot, szellemi dolgozóknál a 7500-Ft-ot. Az ezen felüli összeget a bérfelzárkóztatásra használták fel, a keretösszeg 10 %-os részét a műszaki állomány kapta meg, a többit pedig járművezetői szinten az 1200.-Ft-os órabér alattiak között osztották fel. A bérmaradványnál szerinte porszem került a gépezetbe. Volt olyan kolléga, aki részt vett az árvízkészültségben, volt, aki „első ajtózott”, ennek ellenére a minimumot kapta meg. A jubileumi jutalmat és a balesetmentes közlekedésért kapott jutalmat náluk mindenki teljes összegben megkapta.
Horváth János a bérmaradvánnyal kapcsolatos előzőleg elhangzott véleményekkel teljes mértékben egyetért, nem kíván róla többet mondani. A bérfejlesztés a dél-pesti garázsban úgy történt, hogy 1476.-Ft-ot kellett szétosztani pluszban. Egyébként mindenki megkapta a 43 Ft-ot illetve a 7500 Ft-ot. 100 főt tudott a munkáltató bérfelzárkóztatás címen tovább dotálni a bérfejlesztésből, a legkisebb összeg 2 Ft volt, és volt 3 fő, akinek 20 Ft-tal sikerült növelni az alapbérét. Negatív visszajelzés eddig még nem érkezett hozzá, örülnek az emberek, hogy ezt a pénzt megkapták. A jubileumi és balesetmenetes vezetésért járó összeget mindenki teljes összegben megkapta.
Illés Csaba elmondta, hogy a HÉV-nél is rendben lezajlott minden. A bérfejlesztésnél elég szűk kereteket szabtak az Igazgató úrnak. A „motorászok” egységesen 40 Ft-ot kaptak, 3 Ft-ot hagytak bérfelzárkóztatásra, ez 15 embert érintett. A jubileumi, és balesetmentes közlekedésért járó juttatást minden érintett teljes összegben megkapta. A bérmaradvánnyal kapcsolatban csatlakozik a többiek véleményéhez.
Gólián Zsolt felvetette, hogy kérjenek egy általános tájékoztatást a BKK-tól az ottani bérfejlesztés végrehajtásáról.
Schumacher Ferenc elmondta, hogy a végrehajtás értékelésnek az volt a célja, hogy kiszűrjük azokat a hibákat, melyekre jövőre sokkal jobban oda kell figyelni. Egyértelműen a bérmegtakarítás kifizetése okozta a legnagyobb problémát és feszültségeket a területeken. Amikor megkötöttük a megállapodást, azért törekedtünk arra, hogy 20 ezer Ft legyen az alsó határ, hogy minimális legyen a differenciálás lehetősége. Jutalomnál persze valamilyen mozgásteret kell hagyni benne, mert anélkül nem működik, csak szűk határokat kell hagyni. Erre jövőre is figyelni kell, ha lesz ilyen. Rengeteget küzdöttünk érte, hogy ki legyen fizetve a bérmaradvány, de valóban erkölcsileg nem hozott annyi hasznot, mint amennyi munkát fektettünk bele. Talán jobban jártunk volna, ha az első három hónap kompenzálására egy egységes kifizetésért harcolunk. Mindenképpen tanulságos volt a dolog. A bérmegállapodás azért érdekes, mert minden területen volt differenciálás annak ellenére, hogy mi azt nem támogattuk. Szerencsére minden területen viszonylag korrekt módon és kevés negatív visszajelzéssel sikerült végrehajtani a bérfejlesztést. Ez azt jelentheti, hogy a jövőben is lehet differenciálni, de megfelelő keretek közé kell szorítani ezeket a megállapodásokat. Sajnos eléggé egyedül maradtunk sok minden tekintetben mind a vállalati, mind a helyi szintű megállapodásoknál. A többi szakszervezet ragaszkodott volna a 0 Ft alsó határhoz, és a minőségi munkát szerették volna beleerőltetni, de mi nem engedtünk a véleményünkből. Azt gondolom, hogy helyesen jártunk el ebben a kérdésben, ezt jövőre is ugyanilyen következetesen kell végigcsinálnunk. A jubileumi elismerés kérdéskörénél az egyértelmű szándék az volt, hogy mindenki megkapja a jövőben is a jubileumi elismerésért járó teljes összeget. Ehhez képest ez nem minden területen sikerült. Cinkota buszgarázsban 4 főnél került csökkentésre az összeg. Az Üzemi Tanács elnökök aláírták ezeket a csökkentéseket. Metrónál volt 1 fő, akinek 25 év után 0 Ft kifizetés járt. A munkavállaló jogorvoslatért fordulhat az KÜT-hoz, aki a Fejlesztési és Koordinációs Igazgató véleményének figyelembevételével dönt. Tegnap volt KÜT, ahova 1 db kérelem érkezett, a KÜT 9:4-es szavazati aránnyal helyben hagyta a munkáltatói értékelést. Ez komoly probléma. Javaslom, hogy mindenki beszélgessen el a helyi üzemi tanácsok szakszervezeti delegáltjaival, úgy néz ki, hogy nem értették meg a szándékunkat. Nem ártana, ha valamilyen egységes képet sikerülne kialakítani, az volt a cél, hogy 100 % járjon mindenkinek. Fontos az is, hogy tájékoztatni kell a munkavállalókat arról, hogy van jogorvoslati lehetőség ezzel kapcsolatban. Feladat ezzel kapcsolatban, tájékoztatást kell kérni a munkáltatótól a jubileumi elismerésekkel kapcsolatos végrehajtásról, mennyi ember érintett benne, hány esetben és milyen mértékben történt csökkentés, ezzel kapcsolatban mennyien fordultak jogorvoslatért, a munkáltató tájékoztatta-e a munkavállalókat a jogorvoslati lehetőségről?
Csímár Pálné felvetette, hogy kérjenek tájékoztatást arról, hogy a Gazdasági Igazgatóságon és a Biztonsági Igazgatóságon év közben történt-e 2013. IV. negyedévében, valamint 2014. I. negyedévében a bérfejlesztésen kívül valamilyen kifizetés?

2. napirendi pont: beszámoló folyamatban lévő, és a közeljövőben várható feladatokról.

• K.SZ. 2. áll egy kicsit, mert a tárgyalásoknál a bér élvezett elsőbbséget. Várhatóan hamarosan lesz benne tárgyalás. Viszont Vezérigazgató-helyettesi (döntéshozó) szintre fogják felterjeszteni a vitatott kérdéseket, ott fog folytatódni, kibővített ÁB keretében.
• Volt egy konzultáció az Összeférhetetlenségi VU-val kapcsolatban. Abban maradtunk, hogy a koncepciót kell átgondolni! Gelencsér László leírta a problémákat tételesen. A jegyzőkönyv ki lett küldve mindenkinek. Tehát a munkáltató átgondolja a koncepciót, átdolgozza a VU tervezetet, mielőtt vállalati koordinációra küldené egyeztetni fognak velünk.
• Az 1-es 2-es napirendi pontot átfedi az első ajtós felszállási rendszer díjazásával kapcsolatos megállapodás. A Bérmegállapodásban aláírták a felek, hogy 30 napon belül az első ajtós felszállás díjazásával kapcsolatban megállapodást kötnek. Ennek az első fordulója a múlt héten megtörtént. Elég messze áll a munkáltató és az érdekképviseletek álláspontja ebben a kérdésben. Hiányos a Megállapodás tervezet, a feltételrendszer biztosításától kezdve a munkavállaló feladatainak konkrét meghatározása, és az ehhez kapcsolódó rosszul teljesítés esetén mi az, ami jár, mi az, ami nem jár, stb. Tegnap ebben az ügyben is folytattam egyeztetést, hogy próbáljuk meg közelíteni az álláspontokat, és próbáljunk megállapodást kötni ebben a kérdésben! Ezen az egyeztetésen abban maradtuk, hogy nehéz lesz olyan megállapodást kötni, amit a BKK is hajlandó elfogadni, mert összefügg az első ajtózás egyéb más szabályozásokkal, pl. az Ellenőrzések technológiájának Szabályozásával, ami BKK-BKV megállapodás lenne, amit velünk egyetértésben alakítanak ki. Ebben nagyjából van egy konszenzus, ami azóta sincs elfogadva, nincs hatályba léptetve. Ebből ki lett ragadva az első ajtós problémakör, melyben azt mondták, hogy a BKV, BKK szakemberei leülnek és megpróbálnak valamilyen anyagot kidolgozni, amit velünk is egyeztetnek majd. Mivel nincs meg egyik anyag sem, ezért ebben a kérdésben olyan dolgokat kellene rögzíteni, ami túlmutat a megállapodás tartalmán. Ezt meg kellene előzni! Az ellenőrzéssel, az első ajtózással kapcsolatos teendők, majd utána a díjazással kapcsolatos megállapodás. A megoldás az lehetne, hogy nem végleges, hanem egy próbaidős, ideiglenes megállapodást kötnénk, mondjuk december 31-ig. Októberben, novemberben értékelnénk ezeket a dolgokat és amennyiben megszületnek az említett szabályozások, akkor ennek figyelembevételével a jövő évi megállapodást már ennek szellemében újratárgyalnánk, így jövőre születhetne akár más jellegű megállapodás is. Ebben várhatóan elfogadná a munkáltató azt az álláspontunkat, hogy csak a napi jutalék vonható meg abban az esetben, ha a munkájával kapcsolatban kifogás merül fel, és nem az általuk javasolt elég progresszív javaslat, ami kettő után az egész havit elhúzná. Azzal érveltem, hogy ez nem lesz ösztönző. Ezzel kapcsolatban ki fognak küldeni egy tervet, amiben erről még nem lesz szó. Ebben is elég szűk a határidőnk. A kifizetéssel kapcsolatban az körvonalazódott, hogy május 1-jétől működne 60 Ft/órával a rendszer, viszont leírnánk a 111 millió Ft-os keretösszeget, az év végén a megvont és a fennmaradó összeg azok között a járművezetők között kerülne felosztásra, akik maradéktalanul végrehajtották az első ajtózással kapcsolatos feladatokat. Garanciát jelentene a 111 millió, amit jóváhagyott a BKK az üzleti tervben, indokolt költségként. Tehát nem lenne visszamenőleges kifizetés, hanem egy év végi kifizetést tenne lehetővé. Ez lenne az irányvonal.

Az elnökség tagjai támogatták az elnök úr által elmondottakat, ezen belül az átmeneti megállapodás megkötését. Fontos a feladatokat pontosan meghatározni, az ellenőrzésekkel kapcsolatos szabályozást kidolgozni. Felmerült a kérdés, hogy a pótlék vagy a jutalék a jobb megoldás? Schumacher Ferenc elmondta, hogy ha pótlék szerepelne benne, az nem megvonható, ezért a BKK nem támogatja. Pótlékhoz nem lehet feltételt kötni. Vagy prémium lehet, vagy jutalék. A BKV inkább a jutalék irányába mozdulna, mert a busz költségszintjét a jutalék nem növeli. Ha jutalék van, akkor nem teljesítés esetén megvonható. A prémium esetén korlátlanok lehetőségek, mint ahogy az a K.SZ. 2-ben is van. A jutalék kezelhetőbb lenne, és ebben az esetben működhetne az is, hogy csak az aznapi jutalékot vonják el a járművezetőtől.
Wittinger Zoltán véleménye szerint megkönnyítené a járművezetők dolgát, ha ingyenes, fényképes nyugdíjas igazolványt vezetnének be, ebben az esetben nem lenne szükség a személyi igazolvány felmutatására.
Schumacher Ferenc arra még felhívta a figyelmet, hogy nem tudjuk a társszakszervezetek milyen magatartást fognak tanúsítani ebben a kérdésben. Ezzel az első ajtós részt lezártnak tekintette.

Az Oktatási és vizsgaszabályzattal kapcsolatban volt egy konzultáció tegnap, amelyen Gelencsér László vett részt. Gelencsér László elmondta, hogy a konzultációt sikeresen lezárták, az összes észrevételt, amit a KÜT elnök úrral leírtak szó szerint befogadták, ezzel teljes átdolgozásra kerül az anyag, átdolgozás után újból kiküldik véleményezésre.
Schumacher Ferenc megkérte az elnökség tagjait, hogy vegyék komolyabban, ha véleményezni kell valamilyen anyagot, ezzel is segítve Gelencsér László alelnök úr munkáját. Schumacher Ferenc az elkövetkezendő időszak feladatival, valamint a folyamatban levő, de le nem zárt ügyek felsorolásával folytatta az elnökségi ülést.

Schumacher Ferenc megkérdezte, hogy van-e még olyan BKV-s ügy, amelyben konzultációt kell kezdeményeznünk.
Illés Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a Vasúti Üzemigazgatóságon a próbaüzemnél lassan letelik a félév, amikor értékelni kell a munkaközi szünettel kapcsolatos problémákat, ebben szeretne kezdeményezni valamit.
Kukor Gyula szerint a formaruhával kapcsolatban kellene kezdeményezni tárgyalást, amiben tisztáznánk a „végek” felé, hogy akiknek lejárt a formaruha kihordási ideje, és nem kapnak rövid időn belül másikat, ilyen esetben mi van? Lassan nincs mit felvenniük ezeknek az embereknek.
Schumacher Ferenc javasolta, hogy várjuk meg a holnapi BKV-s formaruha bemutatót, ami Állandó Bizottsági ülés keretében lesz, de nyugodtan eljöhet rá az, aki kíváncsi a ruhákra. Viszont konzultációt kellene kezdeményezni a következő kérdésekben: kihordási idők, ruhafajták, érintetti kör, db szám, meg az átmeneti állapot szabályozásával kapcsolatban.
Markó Miklós javasolta, hogy a nyári időszakban kérjünk könnyítést a formaruha viselésével kapcsolatban.
Markó Miklós és Wittinger Zoltán több panaszt hallott már arról, hogy az „első ajtózó” járművezetők UV zöld színű táblát kaptak, amit a fekete műszerfalon kell elhelyezni, ez visszaveri a fényt, és zavarja a járművezetőt a vezetésben, balesetveszélyesnek tartják. Beszéltek még a jegyárusításhoz szükséges fémkazetta elhelyezéséről is, ami szintén zavarja a járművezetőket, mert akadályozza a táskájuk elhelyezését.
Schumacher Ferenc elmondta, hogy előírás ezeknek a beszerelése, a munkavédelmi vezetők is átvették ezeket az újításokat. Schumacher Ferenc folytatta a napirendi pontot azzal, hogy a BKK-nál is vannak feladatok: a KSZ módosítás folyamatban van a földalatti munka, pótszabadság és a szabadság arányosítással kapcsolatban. Együttműködési Megállapodás megkötésére irányuló egyeztetést is kezdeményezni kell.
Gerzsenyi Csaba kifogásolta a BKK-nál a szabadság kiadást. Többször előfordult, hogy kiadták a szabadságot, és az igénybevétel előtt 2-3 nappal visszamondják, berendelik az embereket dolgozni. Szerinte ez nem törvényes. Schumacher Ferenc véleménye az, hogy a Mt. szerint a munkáltató törvényesen megteheti ezt.

3. napirendi pont: aktuális egyebek.

Schumacher Ferenc közölte az elnökség tagjaival, hogy a következő elnökségi ülés időpontja: 2014.06.03. kedd. Azzal folytatta, hogy a következő nagy feladat a BKSZSZ Alapszabályának módosítása lesz. 2014. március 15-én hatályba lépett az új Ptk., ami egységes szerkezetbe foglalt több jogszabályt, köztük a gazdasági társaságokra, egyesületekre, alapítványokra vonatkozó szabályozásokat, és konkrét kógens meghatározásokat jelölt meg bizonyos kérdésekben. Többen küzdenek ezzel a feladattal közületek. 2016. március 15-ig mindenkinek át kell dolgoznia az alapszabályát. Van egy munkaanyag, amit még át kell nézni, és finomítani kell rajta, ezt ki fogjuk küldeni mindenkinek véleményezésre. A véleményeket Banya Ildikó e-mail címére küldjétek el. A következő elnökségi ülésen tárgyalni fogjuk az első olvasatot. Ha már letisztáztuk részünkről, hogy milyennek szeretnénk látni, akkor adjuk át dr. Kiss Mihály úrnak, hogy a végleges változatot készítse el. Számíthatunk rá, hogy akár 1 évig is elhúzódhat az alapszabály bejegyzése.
Kukor Gyula felvetette, hogy miért nem kaptak tájékoztatást arról, hogy változás állt be valamelyik szakszervezetnél, személyi kérdésekben?
Gelencsér László elmondta, hogy ma szerette volna bemutatni a Metró É-D Motorkocsivezetők Független Szakszervezetének új ügyvivőjét, Nagy Ernőt, de sajnos nem tudott eljönni. A változás megtörtént, április közepén kapták meg a bírósági bejegyzést. Teljesen újjá választották a képviselő testületet. A képviselő testület önmaga közül Nagy Ernőt választotta ügyvivőnek, mert náluk elnök nincs. Gelencsér László benne maradt a képviselő testületben, mint képviselő, hetedmagával. Ennyi történt, Nagy Ernő reményei szerint a következő elnökségi ülésen itt lesz, és bemutatkozik.
Schumacher Ferenc kérte, hogy a levelezési listára vegyük fel Markó Miklóst és Nagy Ernőt is. Megkérdezte az elnökséget, hogy van-e igény arra, hogy ősszel önköltséges, kihelyezett elnökségi ülést tartsanak valahol? Az elnökség rövid egyeztetés után úgy döntött, hogy lesz önköltséges, kihelyezett elnökségi ülés, előreláthatóan az Óbuda Autóbusz Szakszervezet üdülőjében.

Schumacher Ferenc megköszönte mindenkinek a munkáját, és az ülés hivatalos részét lezárta.

Jegyzőkönyvvezető: Banya Ildikó